A szárazépítészet története és terjedése Magyarországon
A szárazépítészet olyan építési mód, ahol az épületek falai, födémei és válaszfalai előregyártott elemekből készülnek; az elemeket csavarokkal, szegekkel vagy ragasztókkal kapcsolják össze, ezért nem igényelnek nedves habarcsot vagy betont. Bár a „vízmentes” szerelés elve már a hagyományos favázas építkezésekben is jelen volt, a modern szárazépítés az iparosítás korával, a gipszkarton megjelenésével kapott lendületet.
A gipszkarton színre lép
A 19. század végén az Egyesült Államokban kifejlesztettek egy olyan lemezt, amely gipszmagot papírrétegek közé zárva gyors és tiszta falfedést tett lehetővé. Ez a találmány rövid idő alatt leváltotta a klasszikus, hosszadalmas vakolást, és néhány évtizeden belül elterjedt Európában is. A két világháború közötti időszakban indult be a gipszkarton sorozatgyártása, és a második világháború után a gyors újjáépítés, illetve a faanyaghiány miatt a lemezek felhasználása ugrásszerűen nőtt.
Nyugat-Európában a német Rigips márkanév az ötvenes években vált fogalommá, miközben több gyártó – köztük a ma is piacvezető Knauf – új típusú gipszkarton lemezeket és szerelési rendszereket fejlesztett ki. A könnyű acélvázas falak és mennyezetek, amelyekhez gipszkartont használtak burkolatként, megfeleltek a gyors és tiszta kivitelezés iránti igénynek, ezért hamar közismertté váltak.
A képek forrásai:
https://drywallinsider.com/drywall-invented/
https://www.wconline.com/history-of-walls-and-ceilings-industry
https://perlo.biz/the-art-and-science-of-drywall/
https://bauerleroofingllc.com/history-of-drywall/
Hazai előfutárok
Magyarországon a szárazépítészet előfutárai még nem gipszkartonból, hanem faalapú lapokból készültek. Az 1960-as években a tetőtéri beépítésekhez favázas deszkaborítást alkalmaztak, később a pozdorjalap és a faforgácslap vált népszerűvé. Ezek a megoldások egészségügyi és szerkezeti problémáik miatt azonban nem bizonyultak tartósnak.
Az ipari könnyűszerkezetes épületeknél ekkoriban acélvázra szerelt homlokzatokat építettek, de a lakóépületeknél továbbra is a hagyományos falazás volt jellemző. A szárazépítés technológiája a rendszerváltás idején jutott el széles körben a magyar piacra. A külföldön dolgozó szakemberek hazatérése, valamint az importkorlátozások megszűnése lehetővé tették, hogy a Nyugat-Európában már bevált gipszkarton rendszerek nálunk is elterjedjenek.
A rendszerváltás utáni áttörés
Az 1990-es évek elején az energiatakarékossági előírások szigorodtak, ezért nőtt az igény a jól szigetelő, könnyű épületszerkezetek iránt. Ekkor jelent meg a hazai piacon több nagy nemzetközi gyártó, köztük a Rigips és a Knauf. A Rigips 1991-ben kezdte meg magyarországi működését, és rövid idő alatt meghonosította a gipszkarton rendszereket. A Knauf – amely már az ötvenes évektől fejlesztett újfajta gipszkarton lapokat és szerelt építési módszereket – szintén megvetette a lábát Magyarországon, és termékeivel hozzájárult a piac bővüléséhez.
A szakma összefogását segítette, hogy 1997-ben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége megalapította a Szárazépítő Tagozatot. A tagozat célja az volt, hogy javítsa a technológia megítélését, egységesítse a szabványokat és támogassa a szakemberképzést.
A rendszerváltás utáni áttörés
A fordulópontot az jelentette, hogy 2008-ban, a francia hátterű Saint-Gobain csoport részeként, a Rigips Halmajugrán felépítette az első hazai gipszkarton-gyárat. A beruházás lehetővé tette, hogy Magyarország önellátóvá váljon gipszkartonból, sőt, exportálni is tudjon. A gyár környezetbarát technológiát alkalmaz, és termékei több rangos díjat nyertek.
Ma a szárazépítészet a magyar építőipar szerves részévé vált. A gipszkarton rendszerek gyorsan és tisztán szerelhetők, jó hő- és hangszigetelő képességgel rendelkeznek, és könnyen alakíthatók. A Rigips és a Knauf termékei – valamint más gyártók rendszerei – révén a technológia nem csupán a kereskedelmi és ipari építésekben, hanem a családi házaknál és lakásfelújításoknál is elterjedt. A szárazépítészet hazai sikertörténete azt mutatja, hogy a jól megválasztott, korszerű megoldások gyorsan utat törnek maguknak, ha mögöttük megfelelő szakmai támogatás és gyártói háttér áll.